Helyes táplálkozás és egészséges gerinc

Szerző: 
Kálmán Renáta táplálkozási és kineziológiai tanácsadó (www.lettudatos.com)

HELYES TÁPLÁLKOZÁS ÉS EGÉSZSÉGES GERINC

A mozgásszervi betegségek egyre szélesebb tömegeket érintenek, a népbetegségek közé tartoznak.
Felmerül a kérdés, hogy mit tehetünk csontjaink egészségének megőrzése érdekében, vagy ha már kialakult valamilyen probléma, akkor mivel tudjuk elősegíteni a gyógyulást?

Az alábbiakban a táplálkozásnak a csontokra gyakorolt jelentőségét ismerhetjük meg.

A helyes táplálkozásnak és a kiegyensúlyozott étrendnek fontos szerepe van szervezetünk egészségi állapotának megőrzésében, és bizonyos betegségek kialakulásának megelőzésében.

A csontok, izmok, és a testünk vázát alkotó gerinc egészségét és megfelelő működését nagyban befolyásolja, hogy milyen étkezést követünk.

A kiegyensúlyozott étrend magában foglalja a megfelelő mennyiségű vitamin és ásványi anyag minél természetesebb formában történő bevitelét.

CSONTÉPÍTŐ TÁPLÁLÉKOK

A következő ásványi anyagok kiemelt fontossággal bírnak a csontrendszer szempontjából:

Kalcium

A kalcium a csontok egészségét biztosítja, segít fenntartani a megfelelő szintű csonttömeget. Ha étrendünk nem tartalmaz elegendő kalciumot, akkor szervezetünk a csontokból vonja ki azt.
Ennek következtében a csontok és a gerinc gyengévé, törékennyé válik, és kialakul az oszteoporózis (csontritkulás).

Külsőleg ez a következőkben nyilvánul meg: csökken a testmagasság, megváltozik a testtartás, a gerincgörbület, deformálódnak a csigolyák, a kisebb esések is már fájdalmas töréseket okozhatnak.

A kalcium ajánlott mennyiségét a következőkben határozták meg:
25-50 év közötti emberek és a menopauza előtti nők: 1000 mg kalcium/nap
50 év feletti emberek és a posztmenopauzában lévő nők: 1500 mg kalcium/nap

A kalcium természetes forrásai:
• Magvak: szezámmag (őrölt formában), dió, mogyoró, mandula
• Hüvelyesek (bab, borsó, tofu)
• Sötétzöld leveles zöldségek (pl. brokkoli, kelkáposzta)

Bizonyos tápanyagok és vitaminok segíthetik, vagy éppen gátolhatják a kalcium felszívódását.
A D-vitamin elősegíti a felszívódást.

A következő anyagok túlzott fogyasztása viszont eltávolítja a kalciumot a szervezetből, vagyis gátolja annak felszívódását.

• Nátrium-klorid (konyhasó)
• Foszforsav (szénsavas üdítőkben található)
• Koffein-tartalmú italok (kávé, fekete tea)

D-vitamin

Hiánya a gyermekekben angolkórt, felnőttekben csontlágyulást okozhat. Javítja a kalcium felszívódását, azaz segíti az erős és egészséges csontok kialakulását és megtartását.

A D-vitamin a napfény hatására termelődik a szervezetben. A napsütéses időszak alatt tehát érdemes a megfelelő időszakban és ideig természetes napfény hatása alatt tartózkodni.

Az északi országokban, vagy ahol nincs elegendő napfény, szükség lehet a D-vitamin pótlására.

A D-vitamin természetes forrásai:

• Hidegen sajtolt olajok
• Búzacsíra

ÉTELEK SAV-BÁZIS EGYENSÚLYA

A szervezet elsavasodása és a mozgásszervi betegségek között összefüggés van. Fontos figyelmet fordítani ezért a táplálkozásunkat alkotó savképző és bázisképző élelmiszerek arányára és mennyiségére, vagyis a sav-bázis egyensúly fenntartására.
Ha túl sok savképző ételt fogyasztunk, akkor a savas anyagok lerakódnak szervezetünkben, és betegségek alakulnak ki.
Savképző ételek közé tartozik például a hús és egyéb állati eredetű ételek. Ezek túlzott fogyasztása esetén a fehérje bomlástermékei felhalmozódnak a testsejtekben és savasodást okoznak.
Az állati eredetű táplálékok bomlása során húgysav is termelődik, mely kristályos formában rakódik le az ízületek közé, és gyulladást, fájdalmakat, reumatikus betegségeket okoz.
Az elsavasodás másik súlyos következménye a mészhiány. A felesleges savak közömbösítésére a szervezet ásványi anyagokat von ki a fogakból, csontokból, szövetekből.
Ez pedig maga után vonja a csontritkulás, csonttörés, csontfájdalmak, fogromlás kialakulását.
A mozgásszervi betegségek és a csontritkulás napjaink civilizációs betegségei közé tartozik.
Savképző ételek közé tartoznak a fehér lisztből készült ételek és a fehér cukor is.

TÖRTÉNELMI ELŐZMÉNY

Az ipari forradalom számos olyan egészségre hátrányos változást eredményezett, mely felelős az ún. civilizációs betegségek (pl. csontritkulás, mozgásszervi betegségek) kialakulásáért.

Az ipari forradalom hatására, a 18-19. század során, a következő folyamatok zajlottak le:

• Malomtechnikai változások, melyek a hántolás révén fehér lisztet állítanak elő
• Fehér cukor egyre szélesebb körű használata
• Konzervek, tartósított élelmiszerek elterjedése
• Mesterséges színezékek használata

ÉLETMÓDDAL AZ EGÉSZSÉGES GERINCÉRT

A csontok és a gerinc egészsége szempontjából fontos szerepe van a következőknek is:
• Megfelelő folyadékfogyasztás
• Rendszeres testmozgás - az egészség megőrzése céljából, vagy ha már kialakult valamilyen betegség (gerincfájdalom), akkor az ennek enyhítésére szolgáló speciális gyakorlatsorok, mozgásformák végzése
• Dohányzás kerülése - a dohányzás az általános egészségi állapot romlásán kívül károsan hat az erek szerkezetére, az ízületekre is, mely derékfájást eredményezhet
• Alkoholfogyasztás - az alkohol egyéb egészségkárosító hatásán kívül súlygyarapodást és elhízást okoz, mely többlet terhet ró a csigolyákra, a gerincre.